Új targonca, új műszak vagy kihasználtság-optimalizálás?

Írta: Vida Péter

Ha körbemegyünk a telephelyen, mindenki panaszkodik: "Kevés a gép, kevés az ember, alig győzzük a munkát!" - és ez már évek óta így megy.

Gyakori tünet ez a nagykereskedelmi szegmensben ugyanúgy, mint a termelő vállalatok körében. Mi erre a válasza egy rövidlátó üzletembernek: "Jól megy az üzlet. Annyi a megrendelés, hogy alig győzzük! A kihasználtságunk pedig közel 100%!".

Engedjétek meg, hogy egy élményemről röviden beszámoljak. Azzal bíztak meg bennünket, hogy dolgozzuk ki a második műszak bevezetésének folyamatait és készítsük fel az operációt ennek fogadására. Az ilyen felkérésekben azt szeretem, hogy a projekt A-Z-ig pozitív üzenetű: a gyarapodás, bővülés előkészítése kellemes feladat, ez talán nem szorul magyarázatra.

Hozzá is láttunk a feladathoz: nagyvizitet tartottunk a cég telephelyén, aminek keretében néhány rutin vizsgálatot végeztünk el:

• Felmértük a különböző folyamatok (komissiózás, kitárolás, betárolás stb.) időigényét.

• Mértük a raktári dolgozók és gépek kihasználtságát.

• Részletesen feltártuk a cég folyamatainak specialitásait.

Anélkül, hogy hosszan és részletesen elemezném az összegyűjtött adatainkat, egy targoncára jellemző statisztikát hadd mutassak meg. Az ábra az egyik raktári targonca egyes tevékenységeinek időbeli megoszlását mutatja be.

Nos, mit is látunk ezen a diagramon?

Az igazságot. Ami elég könyörtelen, ha azt nézem, hogy ez a targonca a munkaidejének 8 órája alatt nagyjából minden óra több mint 50 százalékában állt! Igen, ez azt jelenti, hogy 8 órából 4 órán keresztül senki sem használta a targoncát. És ez nem is a legrosszabb kihasználtságú gép volt, tudok mutatni fölöslegesebb targoncát is, van még 8 másik ilyen ábrám. Azonban az is látszik a fenti görbéken, hogy reggel 8 és 11 óra között volt a legnagyobb igény a targoncára, ekkor bonyolította le a telephely a legtöbb jármű megrakodását. Ezt a fajta aránytalanságot nevezzük terhelési csúcsnak, ami komoly problémát okozhat minden logisztikai rendszerben.

A projekt eredményeképpen nem új műszakot vezettünk be, hanem megteremtettük a lehetőséget a cég forgalmának növelésére változatlan erőforrások mellett!

Amit azonban ezzel az írással be szeretnék mutatni, az az hogy a logisztikai rendszerek tényleges kihasználtsága és a menedzsment által tapasztalt kihasználtság között nincs és nem is lehet különbség. Hiszen egyetlen valós kihasználtság létezik csupán.

Tehát mit csinálnék én, mint logisztikai vezető, ha a tényleges raktári kihasználtságot szeretném optimalizálni?

1. Először is a logisztikai folyamatok alapos felmérésével és munkanapok megfigyelésével igazolnám azt a feltevésem, hogy vannak tartalékok a erőforrás kihasználtságban. Ezt követően tartanám érdemesnek, hogy elindítsak egy fejlesztést, egy változtatást.
2. Helyet csinálnék a raktárban az előre kigyűjthető rakományok ideiglenes tárolására. Ezt úgy érném el, hogy a felesleges, évek óta porosodó árukat kitenném a raktárból.

3. Bevezetném, hogy a vevői rendeléseket előre, a szállítást megelőző nap délig le kell adni. Így lesz idő a rendeléseket előre kigyűjteni a raktárban, mivel helyet már csináltam.

4. A beszállításokat azokra a napokra rendelném, amelyeken általában kisebb a forgalom.

5. Felosztanám a napot időablakokra. Például délelőtt 11 óráig ki kell mennie minden kiszállításnak, 13 óráig kell átvenni a beszállításokat és 13 óra után lehet kigyűjteni a másnapi szállításokat.

6. A kevésbé hasznos tevékenységeket (csomagolás, címkézés) összefognám, hogy kevésbé terhelt időszakban több ember hamar elvégezze ezeket. Óvakodnék attól, hogy árukigyűjtés, vagy rakodás közben/miatt végezzék ezeket a feladatokat.

7. Ügyelnék rá, hogy a raktári dolgozók tudják egymást helyettesíteni, ismerjék egymás árucikkeit. Ezáltal rugalmasan átcsoportosíthatók komissiózók, árukiadók stb. terheltebb divíziókra.

8. Persze, ha semmi nem segít, akkor is marad egy végső megoldás arra, hogy ne kelljen a pangás időszakaiban teljes létszámban állni és várakozni: csúsztatott műszakot alkalmaznék, ahol az átfedés idejét a terhelési csúcsra állítanám be. Így a terhelési csúcs időszakában, a két műszak átfedésében dupla annyian végzik a feladatokat, de a kevésbé terhelt időszakban, arányosan kevesebben dolgoznak majd.

Még a logisztikai rendszernek is jobb a kiegyenlített, statikus terhelés, mint a dinamikus.

Tetszett ez az írás? Ha még több ilyet szeretnél olvasni, jelentkezz ingyenes online tréningünkre, a Logisztikai Cégdiétára!

Ha még szeretnél olvasgatni, mielőtt feliratkozol, nézd meg a többi tipptanulmányt!