Transzszibériai vasút és szeptember 11.

Ismét reneszánszát éli a biztonság a logisztikában. Sajnos, vagy hát nem is tudom...

A 2001 szeptember 11.-i események után pár évig a logisztika is a fenyegetésektől és biztonsági kérdésektől volt hangos, majd a téma némiképp feledésbe merült. Most újra a biztonság az egyik meghatározó tényező a logisztikában. Lássuk is, hogy miért!

Egy friss európai felmérés szerint a logisztikai vezetők közel felének kell foglalkoznia olyan biztonsági kérdésekkel, mint árudézsmálás, lopások, rablás, árusérülés, megmagyarázhatatlan árukárok. Érdekes, hogy a jelenség iparág-független, és leginkább a szállítási rendszereket érinti, ezen belül is a közúti szállítást, de a tengeri szállítás és a raktározás is előkelő helyen szerepel a logisztikai vezetők által problémásnak ítélt területek között. Gondoljunk csak a szomáliai kalózok és az ellenük fellépő soknemzetiségű haderő napi csatározásaira, amely a tengeri áruforgalom szó szerint megkerülhetetlen akadályozó tényezőjévé vált.

De lehet egyáltalán a Föld gyártó bázisairól, azaz Távol-Keletről másképp eljutni például Európába? A válasz igen. Vlagyivosztoktól, azaz Oroszország legkeletibb partvidékétől a távolság Európa közepéig körülbelül 11.000 km. Az újraéledő Transszibériai vasúton. Tengeri útvonalon ugyanez a reláció közel 20.000 km, azaz majdnem a duplája. Egy transzszibériai blokkvonat körülbelül 100 db 40 lábas konténert tud elszállítani, és körülbelül 900 km-t tesz meg egy nap alatt, így Távol-Keletről nagyjából két hét alatt van az áru Európában. Sok japán és kínai cég szívesen szállítana tehát ezen a vasúton Európába. Hajón történő szállítás a Távol-Keletről, legyen ez Kína, Japán vagy Dél-Korea, a főbb európai kikötőkig hozzávetőlegesen 40 napot vesz igénybe. Ha tehát sikerülne a kísérleti üzemen túl revitalizálni a Transzszibériai vasutat, - ez az úgynevezett Land-bridge projekt – akkor ez az idő gyakorlatilag megfeleződhetne.

Rendkívül sokat jelentene ez a 20 nap megtakarítás, gondoljuk csak a Kínából Európába özönlő árukra, különösen a mostani időkben, amikor készletcsökkentés miatt a hosszú szállítási láncban lévő készletek is gondot okoznak. De a probléma itt is a biztonsággal van: sikerül-e tartósan biztonságos vasúti kapcsolatot létesíteni a "nagy orosz semmi" közepén keresztül. Itt a helyi "kalózok" tankokkal járnak és magánhadseregeik vannak. Bár a projekt saját a vasúti forgalmat felügyelő biztonsági cégekkel kecsegtet, mégsem igazán indult be ez a szállítási útvonal. Időközben kétségtelenül jót tett az ügynek, hogy a szomáliai kalózok rendszeresen megdézsmálják az arra igen szép számban járó hajókat - annak ellenére, hogy mind Európa, mind Japán, sőt most már Kína is igen komoly haditengerészeti erőket vonultat fel a térségben.

Tehát miközben minden lehetséges technológiai megoldást kombinálva küzdünk azért, hogy a meghosszabbodott ellátási láncok átfutási idejeit lerövidítsük (készletet csökkentsünk), biztonsági kérdések sorával kell felvennünk a harcot. A megoldások között - az előbb említett új szállítási útvonalakon túl - feltűnik a mintavételes ellenőrzéstől kezdve a beszállítók és a szállítók akkreditálásán át, a biztonsági rendszerek kiépítésig sokfajta igyekezet. Láthatóan nagy és költséges erőfeszítések, amelyek plusz költséget okoznak a logisztikai folyamatokban. A bevezetőben idézett európai felmérés egyik kulcsmegállapítása, hogy a legtöbb logisztikai vezető nincs birtokában azoknak a számoknak, hogy az ő rendszerét mennyire is érintik ezek biztonsági kérdések. Abban a megkérdezettek nagy része egyetértett, hogy nem tudják pontosan felbecsülni a veszélyt.

Vajon Te pontosan tudod, hogy a biztonsági kérdések miként érintenek? Mekkora a százalékban kimutatható veszteséget jelentenek? Tevékenységenként, termékenként és üzletáganként?

Ha nincsenek, javaslom, hogy végezz, vagy végeztess egy rövid elemzést arra, hogy mely logisztikai tevékenységeid, szállítási módjaid, áruféleségeid milyen mértékben érintettek. Hol vannak a legnagyobb veszteségek? Hol vannak veszélyhelyzetek? Egy alapos kockázatelemzés is segíthet a dologban, amikor megpróbálod kollégáiddal összegyűjteni azokat a kockázati tényezőket, amelyek veszélyt jelenthetnek az ellátási láncod biztonságára, majd ezeket a kockázati jellemzőket értékelitek is.

Értékelni két tényező mentén érdemes:

• milyen valószínűséggel következik be az általatok feltárt kockázat,

• és ha bekövetkezik, annak mekkora a hatása.

Ebből a két tényezőből képzett súlyszám – a bekövetkezési valószínűséget érdemes kétszeres súllyal figyelembe venni – már megmondja számodra, hogy melyek azok a területek, tényezők, ahol a meglévő statisztikákon túl érdemes beavatkozni.

Tetszett ez az írás? Ha még több ilyet szeretnél olvasni, jelentkezz ingyenes online tréningünkre, a Logisztikai Cégdiétára!