Én magam sok mindent kaptam az Adversumtól: pontos helyzetképet a termelési anyagellátás állapotáról – konkrét adatokkal alátámasztva; jól alkalmazható módszertanokat; forgatókönyveket a tervezett folyamatok lehetséges eredményeiről; élvezetes szakmai vitákat; friss nézőpontot és kifejező, írott dokumentációt.
Ott voltunk az MLBKT kongresszuson
Három napra megint kitárult a magyar logisztikai világ. Ismét rekord létszámú kongresszust tartott a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság. Ez számomra azt jelenti, hogy a válságban is sokan hajlandóak áldozni arra, hogy egy kongresszus keretei között bővítsék ismeretségüket és tanulhassanak egymástól sikeres gyakorlatokat a logisztikai és cégvezetők.
Számunkra is fontos volt a részvétel: sikerült az előző évekhez illően idén is több helyen, több alkalommal megjelennünk a kongresszuson.
Szerdai előadásomban a kereslet- és készlettervezés alapvető gyakorlati lépéseit világítottam meg a résztvevőknek olyan formában, hogy azt a mindennapi küzdelmekkel elfoglalt cégvezetők és logisztikai vezetők is könnyen megértsék, és egyszerű módon beépíthessék a vállalati gyakorlatba. Az előadásom, ahogy számítottunk is rá, megosztotta a hallgatóságot a tudományos és az üzleti élet szereplőire. Előzetes kritikaként néhányan azt fogalmazták meg, hogy az előadás a két tervezési folyamat legalapvetőbb elméleti ismereteit adta át különleges előadás formában, és ezzel újat nem mondott a résztvevőknek. Ezzel ellentétes azoknak az üzletembereknek a visszajelzése, akik az előadás után nem csak személyesen, de telefonon is megkerestek és külön megköszönték a hasznos, könnyen aprópénzre váltható ismereteket. Egy résztvevő azt a megjegyzést tette az előadásom után közvetlenül a standunknál, hogy kapot két olyan ötletet a készlettervezéssel kapcsolatban, amivel évi néhány százezer eurót meg tudnak takarítani. Számomra ezek, az üzleti életben mozgó érdeklődők visszajelzései nagyon sokat érnek és nekik akartam hasznos tudást átadni. Az Adversumnál az a közös tapasztalatunk, hogy az üzleti élet mindennapi nehézségeinek leküzdése a vezetők figyelmét eltereli a sokszor alapvető elméleti és gyakorlati alapokról, így ezek hiányában az üzleti- és munkafolyamatok nem tudatos átgondolás, hanem csupán a vállalatok és környezetük specialitásai és örökölt hagyományok alapján vannak felépítve. Hisszük, hogy ha a hiányzó alapokat röviden és könnyen érthető módon tudtára adjuk a vezetőknek, akkor gyors szemléletváltás mehet végbe a magyar üzleti életben! Meg akarunk ágyazni egy céltudatosabb, innovációkat szívesebben befogadó magyar üzleti világnak!
A Duma László kollégám által vezetett INNOVÁCIÓ szekció ötleteket adó és gondolatindító gyakorlati példákat vonultatott fel az előadások során egy teljes napon át és helyet adott az innovációval és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos dilemmákat felvonultató kerekasztal beszélgetésnek.
Bóna Krisztián kollégám és Lukovich Gábor közös előadásban borzolta a kedélyeket Budapest city logisztikai tespedtségének, és egy jó megoldás iránti vágyának állapotával kapcsolatban. Ezen kívül hírt adott egy szándékolt konzorcium megalakulásáról, amely a korábbi city logisztikai viták helyett felvállalta egy működő city logisztikai megoldás felállítását és pilot rendszerű üzembehelyezését az elkövetkező években. A konzorcium tagjai: Iparfejlesztési Közalapítvány Logisztikai Fejlesztési Központja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eco-Log-Ing Bt., az Adversum Kft., a Ghibli Kft. és a Get-Logistics Kft.
Tetszett ez az írás? Ha még több ilyet szeretnél olvasni, jelentkezz ingyenes online tréningünkre, a Logisztikai Cégdiétára!
#9
Egy gyors betekintés után már jön is az első kérdés (mivel nem voltam az előadásodon és nem tudom hogy a verbális kommunikásió során mi hangzott el). Amikor prómóciós, akciós hatásokról beszélünk egy speciális esettel állunk szemben, hiszen a terveink szerint a kereslet drasztikusan megnő, vagy éppen be szeretnénk vezetni az adott terméket, vagy a pozícióját szeretnénk változtatni a piacon. Ebből fakadóan úgy vélem speciálisan kell kezelni ezeket az eseteket.
első eset amikor akciórol beszélünk. Az akció első napjáig (amennyiben nincsenek kiszivárogtatott információk a kereslet a normális folyamatok szerint generálódik és a rendelésein is ennek megfelelően történnek. Amennyiben engedjük, hogy a rendszer az akciós adatokat, mint fogyasztást beépítse az átlakszámításba egy igen nagy rizikófaktort helyezünk a saját automatikus rendelési rendszerünkbe hiszen az így torzított adatoknak megfelelően a rendszer az akció után is az akciós fogyás által torzított értéken rendel, ami nem megengedhető számunkra, mivel nem akarunk túlkészletezni, a feleslegesen lekötött tőkéről nem is beszélve. Általában az akció nem hosszú élettartamú ezért az ilyen esetekben a véleményem szerint alkalmazható, a hibás készletezést kizáró megoldás az információfrissítés befagyasztása a rendszerben az akció idejére. Lehet azt mondani, hogy nem a legjobb megoldás, viszont igen nagy megbízhatósággal működik.
második eset amikor árváltozás vagy egyéb eset miatt kell a rendszerbe avatkoznunk, ilyenkor ugyanis az értékesítés a forecast és egyéb más paraméterek által meghatározott százalékkal utasítanunk kell a rendszert a csökkent vagy növekedett értékesítés kezelésére, vagyis módosítanunk kell az átlagértékeket. Ennek az az oka, hogy amennyiben a rendszer továbbra is számítja az átlagokat a paraméterekből akkor lasan fog reagálni egy hirtelen változásra ami szintén nem elfogadható.
Termék bevezetés esetén pedig a rendszert tilos mesterséges tervezett adatokkal feltölteni, hiszen azok nem valós adatokra épülnek, vagyis torzító hatással bírnak. Ezért az általunk bevett gyakorlat, hogy 3 hét adatainak megléte után engedjük a rendszert autómatikusan működni és ebben az első 21 napban folyamatos kontroll alatt tartjuk ezen termékeket.
Neked mi a véleményed erről, Te hogyan oldanád meg ezen problémákat, amennyiben nem csak az elméleti oldalról közelíted meg a témát, hanem a te feladatod lenne ezen 3 terület kezelése?
#8
A kereslettervezésben és egyébként valamennyire minden tervezési feladatban nagyon fontos, hogy meg tudjuk állapítani azt az aggregáltsági szintet, amin a tervezést el kell végezni. Ezen azt értem, hogy nem mindegy, hogy napi, heti, havi, negyedéves, féléves, éves keresletet tervezünk-e. Egyrészt minél közelebb kell lennünk ahhoz a szinthez, ami az operatív feladatokat a legjobban támogatja, ugyanakkor, kellően "messze" kell lennünk azoktól a hatásoktól, amelyek kiszámíthatatlanná tesznek egy keresletet. Pl. egy napi keresleti adatsorból a kereslet globális és a tervezéshez hasznos összefüggései nehezen szedhetők le és használhatók fel.
Ezt a gondolatmenetet mindig szem előtt kell tartani, amikor az akciók és promóciók hatását akarjuk figyelembe venni a kereslettervezésben.
Az általad elmondott megoldás az akciókra, valóban, el tudom képzelni, hogy jó megoldás és tulajdonképpen olcsó is. Mindamellett a mai technológiai színvonal mellett van lehetőség valóságközelibb módszerek alkalmazására.
Termékbevezetésre vonatkozóan teljesen egyetértek, hogy mesterséges adatokkal nem szabad feltölteni a rendszert. Annyi kivételt tennék, hogy tapasztalatom szerint, olykor-olykor, bizonyos termékeknél van lehetőség a helyettesítő termékek keresletét bizonyos szinten figyelembe venni.
András, az Általad írt hozzászólásokból előttem egy olyan szakember képe kezd kibontakozni, aki igen széles látókörrel rendelkezik és a tudása, tapasztalata is mély annyira, hogy a dolgokat a szokásostól eltérő céltudatossággal tudja szemléli. Ez óriási lehetőség Neked és persze a cégednek. Úgy értem versenyelőny. Mi azért dolgozunk, azért ilyen közvetlen és párbeszédkész módon vagyunk jelen a piacon, mert az a missziónk, hogy az általunk adott ismeretek, gondolkodásmód és filozófia által hatással legyünk a magyar üzleti életre és egyre több olyan szakember, vagy akár üzletember dolgozzon Magyarországon, mint amilyen Te a hozzászólásaid alapján vagy. Szívesen folytatnám Veled ezeket az értekezéseket emailen, ha Te is úgy gondolod. Írj ide és folytatjuk: peter.vida[@]adversum.hu (természetesen a szögletes zárójelek nélkül)
#7
Kedves Péter!
Érdeklődnék, hogy Bóna Krisztián és Lukovich Gábor előadása milyen link alatt tölthető le?
Köszönöm segítségét.
#6
Az MLBKT honlapján elérheted, másold be ezt az címet a böngészőbe és azonnal megnyílik a prezentáió:
http://mlbkt.hu/downloads/Bóna_Lukovich.pdf
Jó olvasgatást, remélem hasznosnak találod majd!
#5
Kedves Péter,
úgy tűnik a te bloggbejegyzéseidre specializálom magam. :)
Sajnos MLBK-t kihagytam, de ígencsak érdekelne milyen megvilágításból szemlélted a kereslet és készlettervezést? Kizárólag szakmai érdeklődés.
Mi a véleményed arról a nézetről, hogy a kereslet előrejelzés nélkül nem lehet jól készletezni és a készletezéseddel tudod befolyásolni a keresletet?
Amikor Ti terveztek, akkor minden paramétert figyelembe vesztek az alábbiak közül:
- az átlagos heti értékesítés és aktuális heti értékesítés aránya (persze a mgefelelő viszonyban, hogy esetleges kiemelkedő érték ne torzítson), vagyis trend,
- a forecast megbízhatóság és ennek trendje,
- tárolóhely kapacitás (fix és rugalmasan kezelhető térhelyek,
- akciók, promóciók hatása az előrejelzésre (ha igen a kompenzációs tényező,
- a tervezett heti értékesítés viszonya a hét napjai között,
- a biztonsági készlet szintjének meghatározása során figyelembe veszitek: az áruválsztékot, az adott cikk kiszolgálási szintjét, utánpótlási időt ill. az utánpótlási idő megbízhatóságát?
Remélem kérdéseim érdekesnek tünnek!
Amikor ti terveztek figyelembe veszitek a gépszám, létszám vizsgálatánál az árufogadó tér nagyságát, az áru halmazhatóságát az árufogadásnál, valamint paramétereztek-e a kiszolgáló gépek típusára, a beszállítások időkapuira, és egy esetleges abszurd helyzetre egy egyébként jól működő rendszerben, vagy csak fix, bevitt paraméterekre és azok esetleges lineáris növelésére csökkentésére van lehetőség, vagy sztochasztikus változások is bevihetők a rendszerbe?
#4
Az előadásomban 5 pontban szedtem össze, mik az alapjai egy kereslet- és készlettervezési folyamat helyes felépítésének. Öt egyértelmű felszólítást tettem, mert az a célom, hogy a magyar gyakorlatban szemlélet változás menjen végbe és mindazokat a minimális lehetőségeket, amelyeket a vállalatok önerőből meg tudnak valósítani, beépüljön a gyakorlatba. Határozott véleményem, hogy mind a kereslet- és mind a készlettervezés területébe fektetett fejlesztések komoly verselőnyt jelentek a vállalatoknak.
Teljesen egyetértek Veled! Valóban én is úgy gondolom, és a tapasztalat is azt mutatja, mi több, az alkalmazott módszertanokból is az következtethető ki, hogy keresletterv nélkül nem lehet alaposan tervezni a készletet.
A kereslet készlettel történő befolyásolásával már kevésbé értek egyet: számomra a kereslet egy olyan piaci jellemző, amely függetlenül a raktárkészlettől, jelen van. Befolyásolni marketing eszközökkel lehet kínálati oldalról.
Örültem a felsorolt adatoknak, amelyek figyelembe vételére rákérdeztél. Az előadásomhoz készítettem egy nem reprezentatív, de azért beszédes felmérést a magyar kereslet és készlettervezési gyakorlat aktuális állapotáról. A meglepő eredmények arra mutatnak rá, hogy a cégek több, mint fele nagyon kevés adatot használ fel a tervezések során. Ráadásul az Általad említettek nagy részét nem is. Ezért volt számomra üdítő olvasni, hogy Te a megfelelő helyén kezeled a tervezési feladatokat. A konkrét válaszom egyébként: igen, használjuk az Általad írt adatokat a kereslettervezési és készlettervezési módszertanainkban.
Az utolsó kérdésedre a válaszom az, hogy kereslettervezési és/vagy készlettervezési folyamatokat érintő tanácsadási projektjeink során komoly energiát szánunk a vállalat üzleti folyamataiból és termék, illetve piaci környezetéből fakadó specialitások, egyedi jellemzők felkutatására. Mert egy jó kereslettervezés és készlettervezés is olyan módszertannal érhető, ami számol ezekkel az egyedi jellemvonásokkal. Tehát mi nem egy kész dobozos terméket értékesítünk általános megoldást nyújtva akkor, amikor kereslet-, vagy készlettervezési folyamatot kell fejlesztenünk, hanem ügyelve az egyedi vonásokra és felhasználva általános módszertanokat és a korábbi évek tapasztalatait testreszabott megoldást készítünk.
És azt mondhatom, hogy ha valamiben, akkor a sztochasztikában otthon vagyunk: kereslet és készlettervezésben is alkalmazunk sztochasztikus paraméterek. Gyakorlatilag igyekszünk a paraméterek legtöbbjét sztochasztikus jellemzőként értelmezni egy modellben. Az előadásom egyébként letölthető az MLBKT honlapjáról.
#3
Kedves Péter!
Sajnos az általad megadott linken nem tudom elérni az előadásod.
Reagálva a kereslet befolyásolásával kapcsolatos kérdéskörre. Teljesen azért a csak marketingtevékenységgel lehet befolyásolni a keresletet megállapítással nem értek egyet, ugyanis:
A eset: van egy nagyon jó marketing fogásod és alkalmazod lesz kereslet... de nincs meg a generált kereslethez a készleted.
B eset: Meg van a készleted, esetleg képes vagy just in time-mal dolgozni (hozzáteszem ez is a készletezés egy fajtája, másképpen direct beszállításnak hívják, vagyis hogy közvetlenül az értékesítési helyre megy az árú, nincs ideiglenes tárolás) és erre a bázisra készítesz egy marketing tervet. Ettől a pillanattól a készleteidnek megfelelően kielégíted a keresletet, míg A esetben gondjaid lesznek, vagyis a készletezéseddel generáltad a keresletet, hiszen arra építetted a marketingedet.
Jelenleg Magyarországon szeretnek a cégek nem létező árukészletre keresletet generálni és nem gondolják végig, hogy esetleg a konkurenciának teremtik meg a piacot, hiszen ha nekem nincs de elhitetem az emberekkel, hogy kell nekik, akkor mennek oda ahol megkapják.
Tipikus példa erre a szeszesital fogyasztás, vagy éppen a ruházkodás, hogy csak a legkissebb lépésekben gondolkozzunk, hiszen a fogyasztói igények a legalsóbb szinten generálódnak és nem rögtön a termelés szintjén. Itt most mondhatnád, hogy saját magammal kerültem ellentmondásba, mert előbb marketingeznem kell és utána készleteznem, de ha nem tudom a kapacitásaimat és nem készülök fel a kereslet kielégítésére akkor nem sok értelme volt kereslet generálásnak.
Szóval úgy gondolom igen nagy szerepet képes játszani a jó készletezés hiszen tudok promóciózni, akciózni és még sok egyéb dolgot.
#2
Véleményem szerint a kereslettervezés a készlettervezést megelőző folyamat. Ennek oka, hogy a logisztika a legtöbb esetben kiszolgáló szerepű, így egy adott piaci kereslet kiszolgálását kell megoldania.
Ez tehát a magyarázat arra, hogy miért gondolom azt, hogy a készlet normális esetben ne befolyásolja a keresletet. Persze, abban igazad van, hogy a gyakorlatban a vállalatok döntése, hogy a logisztikát, kiszolgáló funkcióként értelmezik, vagy sem, illetve ha igen, akkor milyen mértékben.
A kereslettervezésre a korlátot - meglátásom szerint - az éves értékesítési tervnek kell megszabnia, ami a vállalati stratégiából levezethető éves fejlődési terv leképezése. Ez a biztosítéka annak, hogy ne legyen öncélú egy kereslettervezés.
Azt hiszem, hogy mindketten hasonlóképpen gondolkodunk, csak a fogalmak alatt értünk mást.
#1
Kedves András!
Péter előző hozzászólásában szereplő linket javítottam, így már eléred az MLBKT kongresszuson tartott előadását.
Kellemes olvasgatást!
Hozzászólás