Költségcsökkentés telephely bezárással, disztribúció-optimalizálással

Egy disztribúciós hálózat optimalizálásával foglalkozó projektnek vagyunk éppen a közepében. Ez adta az apropóját annak, hogy papírra vessem az e témában felgyűlt tapasztalatokat, amik talán sokatok számára hasznosak lehetnek.

Magyarországon, de azt hiszem hovatartozástól függetlenül mindenhol van egy olyan jelenség, hogy a vállalatok rétegesen növekednek, azaz mindig rárakodik valami fejlesztés, bővítés a cég addigi állapotára. Így aztán, mint amikor csiszolás nélkül mázoljuk le az ajtókat, ablakokat, egyre vastagszik rajta a festékréteg és azon vesszük észre magunkat, hogy nem záródik már rendesen az az ajtó, vagy ablak.

A disztribúciós hálózatok fokozottan ki vannak téve ennek a jelenségnek, ugyanis olyan infrastruktúra érintett ebben a kérdésben, pl. az épületek, telephelyek, amelyeknek nagy a "tehetetlensége". A vállalatok sokszor adottságként kell, hogy kezeljék ezt az infrastruktúrát. Tehát olyan területről van szó, amelynek a racionalizálása ritkán felmerülő kérdés, azonban a méreténél fogva a költségcsökkentésben meghatározó szereplő tud lenni.

A feladatunk az említett futó projektben egy igen speciális, nem terítő, hanem gyűjtő szállítási hálózat optimalizálása, amelynek keretében választ keresünk arra a kérdésre, hogy melyik igénypontra, melyik telephelyről induljon ki a jármű, tehát melyik igénypont, melyik telephelyhez tartozzon. Ezt az optimalizálást több telephely változatra is el kell  végeznünk: 8, 3, illetve 2 telephelyes változatokra. A feladat nehézségét növeli, hogy az igénypontokon begyűjtendő dolgokat, hívjuk őket kacsáknak, fajtájuktól függően nem lehet minden esetben a kiindulási telephelyre visszaszállítani, hanem olykor fel kell keresni ún. kiegészítő telephelyet, amely fogadni tudja az olyan fajtájú kacsákat is, amelyeket a kiindulási telephely nem tud.

Ezen a ponton utalok vissza a réteges fejlődésre. Ugyanis ez a speciális helyzet a technológián túl azért is alakulhatott ki, mert az egyes telephelyek megnyitásakor és a telephely fogadóképességének pozícionálásakor nem vették figyelembe a pozícionálás szállítási rendszerre gyakorolt hatását. Ezáltal nagyon heterogén a hálózat, vannak szélsőségesen speciális fogadóképességű telephelyek is. Így sokszor egy igénypont meglátogatása, hiába indult az ki a legközelebbi telephelyről, hosszú utazást von maga után, mert a sok begyűjtendő kacsa között van egy olyan különleges fajtájú, amit csak egy nagyon messzi telephelyre lehet elszállítani. Ez tehát komoly mértékben csökkenti a hálózat hatékonyságát.

Tehát a feladat, ahogy utaltam is rá, nem egyszerűsíthető le arra az ökölszabályra, hogy minden igénypontot a legközelebbi telephelyhez kell rendelni, figyelembe véve a telephely kapacitásait(!). Ezért a feladat megoldásában a szokásoktól eltérően speciális, előre optimalizált képzetes távolságadatok alapján dolgoztunk és végeztük el a hálózat optimalizálását. Tehát minden telephely és igénypontra vonatkozóan megállapítottuk, hogy melyik telephely lehet, a kiindulási telephelytől függő, fent már említett kiegészítő telephelye, ha arra törekszünk, hogy egy kiegészítő telephely útbaejtése a begyűjtés során a lehetőségekhez képest optimális legyen.

A telephelyek fogadókészségének egyszerű ésszerűsítésével és 2 periférián lévő telephely megszüntetésével 34%-os költségcsökkentést értünk el a 8 telephelyes már optimalizált(!) hálózat költségét bázisként tekintve, ami igen komoly eredmény, bármilyen logisztikai rendszerben. Számold csak ki, ez évente hány millió Forint megtakarítást jelent? A 3 telephelyes változat az előbb említett bázishoz képest 13%-os költségcsökkentést jelent, ami tehát jobb a 8 telephelyesnél, de a 6 telephelyesnél kedvezőtlenebb. De lássuk mi lett a 2 telephelyes változat eredménye. Itt a helyzet megfordult: 2 telephely esetén nem lehetett már költségcsökkentést elérni, sőt, ez a bázishoz képest 18%-os többletköltséget jelent, ami nagyjából a jelenlegi költségszint. Tehát ebből is látszik: van korlátja a telephelyszám csökkentésnek is!

Ennyit az esettanulmányról és most lássuk, mi az 5 legfontosabb dolog, amire figyelned kell, ha Neked nem mindegy, hogy mennyi költséget termel a szállítási rendszered.

1. A telephelysűrűség

   Ha 3 megyényi területen 6-8 telephellyel szolgálod ki az igényeket, akkor kezdj gyanakodni rá, hogy komoly megtakarítási potenciál lehet a hálózatban!

2. A minimális telephelyszám

   Ne csökkentsd ész nélkül a telephelyek számát, mert van egy minimum, ami felett nem, hogy megtakarítasz a szállítási rendszeren, hanem plusz költségeid lesznek!

3. Specialitások luxusa

   Egyedi jellegzetességű telephelyek esetén a telephely jellegzetességek homogenizálásában is már számottevő a megtakarítási lehetőség. Ne engedd meg magadnak azt, hogy a rétegesen fejlődött disztribúciós rendszered luxusa miatt többletköltségeid legyenek, ésszerűsíts és lehetőség szerint csökkentsd az egyediséget!

4. Adatgazdagság

Törekedj rá, hogy minél részletesebb költségkimutatással rendelkezz a disztribúciós rendszeredre is vonatkozóan, illetve arra, hogy a szállításokat tranzakció szinten gyűjtsd és tárold, hogy a jelenlegivel is jól összehasonlítható, pontos optimalizálást tudj elvégezni!

5. A többszintű hálózat legfontosabb szabálya

   Ha a disztribúciós hálózatod nem csak egy disztribúciós szintből áll, hanem pl. egy termelő üzemi és depó szintből, illetve a depó és az igénypontok szintjéből, akkor ügyelj rá, hogy nem szabad az egyes szinteket külön-külön optimalizálni, hanem az egész hálózatot egyben érdemes!

Tetszett ez az írás? Ha még több ilyet szeretnél olvasni, jelentkezz ingyenes online tréningünkre, a Logisztikai Cégdiétára!