Az Adversum munkatársai teljes figyelemmel koncentrálnak az igényeinkre. Egy egy megbízás kapcsán meginduló információcsere folyamán sokszor többet tudunk kihozni az eredeti elképzelésből, köszönhetően az inspiratív kommunikációnak.
Logisztikai, rendszerszervezési projektekhez kiváló szakemberekkel rendelkeznek, így a végeredmény sem okozott még csalódást és nem elhanyagolható, hogy a számlázott összegek mindig abban a tartományban maradnak, amikor megvan az a jó érzése a megrendelőnek, hogy jól járt.
Kármegelőzés a Birodalomban
Reggeli magányos autókázásaim alatt elméláztam rajta, hogy összeírom Nektek, mik azok a legfontosabb dolgok egy raktárban, vagy akár egy logisztikai rendszer más területein, amiket érdemes betartani ahhoz, hogy visszaszorítsátok az árukárokat. 4 irányból kezdtem hozzá a gondolkodáshoz:
- Manuális műveletek felől
- Gépi műveletek felől és
- A tárolás irányából
A 4-ik a csomagolás, de erről szól az előző bejegyzés, ha erre vagy kíváncsi elevenítsd fel azt.
Alkalmazz Jediket, és egy veszélyfaktort kiiktatsz!
Talán emlékeztek rá, amikor az ifjú Skywalker a Csillagok háborújában a mocsár mellett térdelve a puszta akaratával kiemeli a vízből az űrhajóját (rajongóknak: X-Wing). Aki nem emlékszik, vagy nem látta, az nézze meg érdemes! Nos, ez lenne az üdvözítő megoldás, hiszen minden egyes megfogás, ahogy szokták mondani veszélyfaktor. Ezért lehetőleg úgy szervezd meg az árukezelést, hogy minél kevesebbszer fogjanak meg egy árut. Ha most 5-ször teszik, akkor keress megoldást rá, hogy csak 4-szer tegyék, fél év múlva arra, hogy csak 3-szor és így tovább. Ehhez néhány szempont:
- Szüntesd meg, hogy a folyosón is árut tároljanak, hiszen azt előbb vagy utóbb beteszik az állványba, tehát ez mindenképpen megspórolható, ráadásul, ha egy dolgozónak útban van valami, akkor ingerültebben taszítja arrébb, mint egyébként.
- A komissiózó tárhelyeken lehetőleg a rakodólap hosszabbik oldalával kifelé nézve helyezd el az egységrakományokat, hogy ne kelljen mélyre nyúlnia a komissiózóknak (az ergonómiáról még lesz szó)
- Nincs mese, gondoskodj róla, hogy legyen elég hely az árukiadó és áruátvevő tereken, mert ha ott is kerülgetni kell valamilyen árut egy ellenőrzés, vagy bármilyen más kezelés során, akkor óhatatlanul megnő a sérülésveszély
- Nehezebb áruk kézi kezeléséhez megfelelő munkaerőt alkalmazz: sajnos láttam már olyat, hogy nehezebb, kb. 10 kg-os dobozok kezelésére is törékeny nőket alkalmaztak, akik többször nem bírták a dobozokat tartani és kicsúszott a kezükből.
- Tedd kötelezővé a munkavédelmi kesztyű használatát! Ez azért fontos, mert a csomagolás hajlamos felsérteni az ember kezét, ezért óvatosabban nyúlnak az áruhoz a dolgozók, nem fogják meg stabilan, ahogy egyébként biztonsággal kezelhető lenne. És akkor még nem is említettem a tapadó felület jelentőségét ezeken a kesztyűkön.
Az ergonómia jelentőségét pedig nem győzőm hangsúlyozni: nagyon fontos, hogy odafigyelj a raktár tervezésénél, hogy kényelmes legyen a dolgozóknak kezelni az árut. Gondolok itt a kezelendő állványszint magasságra, mélységre, a folyosók szélességére, a galéria belmagasságára stb. Ha erre nem figyelsz oda, akkor azon túl, hogy a dolgozók gyorsabban fáradnak el, emiatt lankad a figyelmük, a kényelmetlen helyzetek arra késztetik őket, hogy minél hamarabb kényelmesebb helyzetet vegyenek fel: sokszor láttam a lankadó figyelem és a kényelmetlenségtől való szabadulás kényszere miatt 1-2 méter magasságból leejtett törékeny árut.
Droidok, vagyis az anyagmozgató gépek
Itt is igaz, hogy minél kevesebbszer kell az árukhoz hozzányúlni, annál nagyobb biztonságban vannak. Mivel viszont nem tárolhatod örökké az árut a raktárban, mert akkor minek az egész, nyilván nem úszod meg a gépi kezelést. Ha viszont használsz gépeket, akkor már tégy a következőképpen:
- Komolyan büntesd a targoncavezetők vakmerő vezetési stílusát. Sok vezető ritkán látogat le a raktárba, ezért ritkán látja, hogy a targoncások hogyan rodeóznak a folyosókon. Nekem az a tapasztalatom, hogy ahol ezzel a problémával foglalkoznak, ott jelentősen csökken nem csak az árukár, hanem az épületben, állványzatban okozott kár is.
- Tömbös tárolásnál a targoncák villája rövidebb legyen, hogy ne érjen túl a rakodólapon még akkor sem, ha a hosszabbik oldalnál fogja meg az egységrakományt. A targoncavezetők a legtöbbször rutinosak és pontosan tudják, hogy nem szabad egészen ráállni az egységrakományra, nehogy kilógjon a villa. Épp ezért veszélyes, ha egyszer elfelejtik, mert a manővereknél rutinból nem számolnak vele.
- Tarts tisztaságot a raktárban. Nem olyan régen történt, egy raktári mérésnél láttuk, hogy egy targonca beleakadt egy egységrakományról a folyosóba belógó fólia foszlányba, és ezzel egy fél raklapnyi árut leborított és kirángatta az egész palettát a folyosóra. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár jelentős.
És akkor a Halálcsillag, vagyis a tárolótér
Egyrészt nagyon fontos, hogy maga az épület megfelelő állapotban legyen. A Halálcsillagon is egy darab nyílás volt, amin támadható volt. A leggyakoribb probléma, hogy sokszor több helyen beáznak a raktárak, mert a divatos és gyors építészeti megoldásoknak ez az egyik hátránya. Viszont sokszor igen sok víznek kell a folyosón felszáradnia, míg ráveszik magukat a vezetők, hogy pénzt áldozzanak az ilyen hibák javítására. Ezt nem ecsetelném tovább: a beázás rossz akkor is, ha az árura csöpög és akkor is, ha a folyosóról veri föl a targonca az állványban tárolt árukra. Az épület állagával kapcsolatos még a padló minősége: rossz minőségű padlón sűrűn előfordulhat hogy rosszul rögzített dobozok, vagy egyáltalán, nehezen rögzíthető alakú áruk leesnek a rakodólapról. Ilyenkor a targonca vagy átmegy ezeken és kilapítja, vagy, csak egyszerűen megsérül az áru, a csomagolás. Tehát ha most építesz raktárat, akkor nagyon szigorúan követeld meg a padló minőségét és ne engedj ebből a kritériumból. Ha már kész a padló és rossz minőségű, akkor javíttasd ki! Állványos tárolás tervezésénél arra figyelj oda mindenképp, hogy a különböző méretű egységek várható forgalmi arányát jól határozzátok meg és ennek megfelelően terezzétek a tárolórekeszek méreteit, szélesség, magasság. Hogy ne kelljen magas egységrakományokat éppen passzentos tárolórekeszekbe betenni az eredetileg kijelölt rekeszek telítettsége miatt.
Ha eszedbe jut még valami, írd meg hozzászólásban itt alul!
Tetszett ez az írás? Ha még több ilyet szeretnél olvasni, jelentkezz ingyenes online tréningünkre, a Logisztikai Cégdiétára!
Egy soros állványos tárolási rendszerben, ahol a napi targoncás árumozgatási igény 300 paletta feletti és a soros állványos tárolási rendszerben a legalsó tárolási szint a komissiózó zóna, valamint egyedi rakodólapok is találhatók a rendszerben (800x2000) szinte elképzelhetetlen a kereszt irányú rakodólap elhelyezés, mivel jelentős térvesztést okoz a komissiózó szinten, valamint, mint tudjuk a rakodólapok keresztirányú elhelyezése a soros statikus állványban nem a legbiztonságosabb megoldás. Ez felvet egy másik kérdést is. Tegyük fel, hogy keresztirányú elhelyezés kérdése megoldódik. Hogyan lehet megoldani az átfogásból adódó kieső idő pótlásást, valamint, hogy mintegy 4 órás időintervallumban emeltszintű rakodón történő hátoldali rakodást kell eszközölni átlagban 10 kamionnal napi ütemezésben és ezalatt az idő alatt nemcsak a be-, hanem a kitárolást is meg kell oldani, valamint. A rendszer automatikos tárolóhely kiosztása miatt pedig az árúnak a legrövidebb idő alatt a tárolási helyre kell kerülni, mivel akár mikor kitárolási igény jelentkezhet rá.
A kérdésem: Az önök által kínált módszertan kínál ezen kérdéskör optimalizálására megoldást, vagy ez egy másik szoftver-, módszertancsomag feladata?
A keresztirányú tárolás valóban okoz tárhelyvesztést a komissiózó zónában, ha a tárolási zónákban hosszirányú a tárolás. Azonban a komissiózó zóna méretét pontosan ki kell számítani egy tervezés során, ráadásul iteratív módon a raktári folyamatok (főként a komissiózó zóna feltöltési folyamatának időigénye oldaláról) figyelembevételével is. Kevesebb komissiózó tárhely nagyobb feltöltési gyakoriságot követel meg. Mérlegelni kell, hogy a napi ki-, betárolási és egyéb munkafolyamatok időigénye mellett mekkora feltöltési gyakoriság vállalható a komissiózó területen. Ez alapján, hozzávéve az egyes cikkszámok felkeresési gyakoriságát, kvázi a termékek fogyási ütemét, lehet tervezni a szükséges tárhely mennyiséget a komissiózó zónában. Ennek eredményeképpen igazad van, előfordulhat olyan eset, hogy a keresztirányú tárolás okozta tárhelyvesztés nem engedhető meg. Ilyen esetben lehetséges és talán kívánatos is az ergonómiai szempontokat alárendelni a tárolótér kihasználtságának, de azért azt sem szabad elfelejteni, hogy nem mindegy milyen áruról van szó: nehéz és nagy, vagy könnyű és kicsi, vagy ezek között.
A bejegyzés megírásakor én magam is legalsó szinten elhelyezett komissiózó zónára gondoltam. Olyanra, ami gyakorlatilag az első állványszint alatt a padlóra elhelyezett rakodólapokból áll. Emiatt a keresztirányú elhelyezésből adódó biztonsági kockázat véleményem szerint, nem merül fel.
Az átfogásból adódó veszteség kérdése is a tárhelyvesztéshez hasonlóan mérlegelés tárgya kell, hogy legyen minden tervezés során. Ezeket a kérdéseket, szerintem, csak konkrét tervezési szituációban lehet értelmezni. De abban tökéletesen igazad van, hogy az átfogásból adódó veszteséggel számolni kell ilyen esetben (kivéve, ha az árufogadótérről történő feltöltésnél van lehetőség a keresztirányú megfogásra - ezzel is számolni kell).
A komissiózó zónában történő keresztirányú tárolás meglátásom szerint a legtöbb esetben nem hat a jármű lerakodások technológiájára. Ennek több oka van:
1. A lerakodás és komissiózó zónába való áttárolás között több raktári művelet elvégzésre kerül sor egy rakodólappal: árufogadó térre mozgatás, tárolótérre mozgatás és tárolás stb. Tehát általában nincs lehetőség arra, hogy a járműről azonnal a komissiózó tárhelyre tárolják be a rakodólapokat.
2. A jármű lerakodást általában egy áruátvételi folyamat követi, minőségi és mennyiségi. Ennek lebonyolítására az valamilyen járműhöz közel eső árufogadó teret szoktak és kell is használni. Ezzel megszakad a betárolási folyamat, tehát az átfogás szükségtelenné válik, mert az árufogadó téren elhelyezhetők lehetnek a rakodólapok úgy, hogy keresztirányból felvehetők legyenek (bár ez is természetesen árufogadó tér függő is lehet).
A blog bejegyzésem célja a szemléletformálás. Természetes és kívánatos is, hogy a leírtaknál több részletet vegyen figyelembe egy raktári rendszer tervezésekor a tervező mérnök. Egy ilyen feladat az Általad is leírt keresztkérdésekből és talán a válaszomból is láthatóan igen összetett feladat.
Véleményem szerint egy ilyen, alapos módszertan nem dobozolható be. Ezt nem is tettük. A Logisztikai Cégröntgen nem raktári tervező eszköz, hanem egy olyan mérési módszertan, amivel egy vállalat logisztikai rendszerének teljesítménye mérhető meg, illetve értékelhető. Tehát nem tervezési javaslatokat ad a Logisztikai Cégröntgen dobozba zárt módszertana, hanem egy működő logisztikai rendszer szűk keresztmetszeteire világít rá. Ha egy raktári rendszerben az átfogásból eredő időveszteség komoly méreteket ölt, a Logisztikai Cégröntgen ki fogja mutatni a Gépi Erőforrás Modul mérése alapján. Ha viszont a hosszirányú tárolásból eredő kivételi időszükséglet növekedés az aránytalan a rendszerben, akkor ennek kimutatására is képes.
Az Általad vázolt összetett kérdések megválaszolására egy tervezés alkalmával, tehát, nem terméket ajánlunk, hanem egyedi tervezési tanácsadó projektet. Mert ebben a formában érhető el olyan eredmény, ami szakmailag vállalható.
Köszönöm a hozzászólásodat, örültem neki! Kiolvasható a sorok közül, hogy hozzáértő emberrel állok szemben Személyedben.
Kedves Péter köszönöm válaszod.
Igen, abban neked is igazad van, hogy egy rendszer szűk keresztmetszeteinek feltárásához a rendszer részleteit alaposan ismerni kell. De én szeretnék egy kicsit jobban belemerülni a keresztirányú raklapelhelyezés kérdéskörébe.
Mint említettem, nem csak standard EUR palettákkal dolgozunk hanem egyedi internal palettáink is vannak, ami az árumennyiség kb 30%-át viseli, ezért az ergonomiai szempont még megvizsgálásra sem kerül... a kérdés jogos lehet, hogy miért. A válasz igen egyszerű: Mivel speciális kialakítású soros statikus állványt igényel ezeknek a fajta rakodólapoknak a tárolása az állványzat alkalmas kell legyen mind a 2000, mind az 1200 mm hosszú rakodólapok tárolására is rövidebbik oldali megfogás az elfogadható megoldás (az állványban felsőbb szintjein történő keresztirányú megfogással elhelyezett rakodólapok - melyeknek tömege az 1 tonnát közeliti - egy esetleges targoncás baki esetén a raktár ideiglenes bezárását eredményezheti) (egy baleset és az állványzat darabjaira hullik) Még standard EUR raklap esetén is megkérdőjeleződik a használhatósága a fentebb említettek miatt. Az ilyen állványat használata esetén pedig a már említett tárhelyvesztés igen nagy %-ot képvisel amennyiben a legalsó szintre elhelyezett komissiózó térről beszélünk. Tömbös tárolás esetén megfontolandó az átfogás de véleményem és tapasztalataim szerint az állványban történő keresztirányú tárolás még az árukigyűjtés esetén sem ad annyi előnyt, hogy megérje alkalmazni.
Megigértem, hogy csak a raklapokkal foglalkozom, de nem tudom megállni, hogy ne folytassuk az értekezést az árufogadó térrel kapcsolatban.
Lehet furcsán hangzik - hiszen magyarországon nem bevett szokás - de a beszállító járművek ütemezetten érkeznek. Ez annyit jelent esetünkben, hogy adott időzónában kell érkezzen a beszállító és adott idő alatt le kell rakodjuk. A beszállításoknak be kell fejeződni a nagyvolumenű kitárolás megkezdése előtt. Ez magával vonja, hogy a lerakodások esetén nem áll rendelkezésre 1000 m2 csak az átvételre. Azt szinte folyamatosan mozgatni kell vagy a komissiózó helyre, vagy a rendszer által meghatározott raktári lokációra. Ha tehát feltételezzük, hogy 6 kamion érkezik egyszerre és 40 perc áll rendelkezésre a lerakodásra, tételes áruátvételre és az okmányok elkészítésére és 2-3 lerakodás párhuzamosan történik, akkor igen érdekessé válik a helyzet. Átlagos raklap szám kamiononként 70. 3 kamion egyidejű lerakodása esetén ez 200 feletti ralapszámot jelent. Ezzel eddig nem is lenne gond, de a maradék 7 kamion folyamatosan érkezik az adott időkapun belül és folyamatos lerakodást, betárolást igényel, hogy az áruátvevő téren legyen "elég hely" (nem sikerült még). :) Kicsit összetett a kérdés.
Tehát az általatok kínált vizsgálati csomag képes megmondani nekem, hogy ebben a rendszerben ahol automatikus tárhelykiosztás van, ütemezettek a beszállítások, prompt jellegű a komissiózás, nem bővíthető a raktár (4000 tárhellyel dolgozunk), hol tudok javítani, mennyi az emberi erőforrás igényem, gépigényem (több targonca már nem tud mozogni)? (hozzáteszem, a raktár magasraktár, tehát állványkiszolgáló gépek végzik a be-, kitárolást)
A válasz az lenne, hogy költözzek el? (abban az esetben igen komoly beruházást kellene eszközölni, bizonyos szállítási költségek megjelennek, amelyek jelenleg nem léteznek és még sorolhatnám amelyeknek megtérülése kb 15 év. igen komoly költségmegtérülési vizsgálatokon vagyunk túl) tehát költözés nélküli megoldás kidolgozásához nyújt segítséget?
Várom válaszod
Ok, elfogadom, ha azt mondod, hogy Nálatok nem lenne jó megoldás a hosszirányú tárolás. Nyilván, ahogy ezt írtam is a hosszirányú tárolás alkalmazása előtt mérlegelni kell azt is, hogy milyen termékeket tárolunk a rakodólapon: milyen nagy egy kezelendő egység, milyen nehéz, mennyire könnyű megfogni stb. Ezeket a kérdéseket higgadtan mérlegelni kell, így lehet csak arról döntést hozni, hogy érdemes-e beforgatni a talajszinten lévő komissiózó tárhelyeken a rakodólapokat vagy sem. Azt mondod, Nálatok nem érdemes, nem erőltetem.
A Logisztikai Cégröntgent azzal a céllal dolgoztuk ki, hogy a magyar logisztikai szakmai életben legyen egy olyan termék, módszertan, amivel kifizethető áron fel lehet tárni egy vállalat logisztikai rendszerében a szűk keresztmetszeteket és ezeket számokkal alá is lehessen támasztani. Az elmúlt 6-8 évben igen sok rendszerfejlesztési projekten vagyunk túl és a legtöbb esetben azzal szembesültünk, hogy a cégek nem tudják megmondani, hogy hol szorít a cipő, mik a legégetőbb átszervezésre váró részfolyamatok. Drága tanácsadói napokat voltak kénytelenek arra áldozni, hogy korrekt felmérést végezzünk. Pedig ahhoz, hogy valaki kidolgozott véleménnyel rendelkezzen a rendszer korszerűsítendő részeiről nincs másra szükség, mint céltudatos, önmagához őszinte hozzáállásra és annyi szakismeretre, hogy egy felmérést elvégezhessen.
Amennyit csak lehet, szeretnénk a vállalatok helyzetén könnyíteni, ezért készítettünk el egy egyszerűen használható, és az összes lehetséges automatizmust alkalmazó módszertan csomagot, hogy meggyökeresedjen a magyar üzleti életben a céltudatos, aktív önellenőrző szemlélet.
Persze ebben az elhatározásunkban kompromisszumokat is kellett kötnünk. A Logisztikai Cégröntgen egy általános módszertan, a legtöbb vállalatban alkalmazható. És mint ilyen általános módszertan, nagyvonalú képet ad egy logisztikai rendszerről. Ez a nagyvonalú kép éppen arra elég, ami a célunk is volt vele, hogy alacsony költségen készülhessen pillanatfelvétel a magyar vállalatok logisztikai rendszerének teljesítményéről, szűk keresztmetszeteiről.
Azoknál a vállalatoknál, ahol tudatos fejlesztés és folyamatos korrigálási szándék honosodott meg, azt tapasztaljuk, hogy mindig ismertek a legfontosabb fejlődési lehetőségek, így egy esetleges tanácsadás elején megfelelő képet kaphatunk mi magunk is a cég "betegségeiről". Ilyen esetben nekünk nincs más dolgunk, mint a problémák megoldására koncentrálni.
A hozzászólásaidból én azt a képet kaptam Rólad, hogy céltudatos hozzáállással és megfelelő szakmai tudással nézel a logisztikai rendszeredre. Ezért én Nektek nem ajánlom a Logisztikai Cégröntgent. Ti olyan vállalat vagytok a hozzászólásaid alapján, akin egyedi, személyes fejlesztési projektek által tudnánk lendíteni.
Új hozzászólás beküldése