Az Adversum tudásbázisának alapját egyetemi végzettségű vezető tanácsadók képezik. Az előzőekből kifolyólag a megrendelő pontosan olyan részletezettségű válaszokat és megoldási lehetőségeket kap, melyekre valójában szüksége van és melyeket igazán magáénak is érez. Ez a problémakezelési attitűd tette az Adversumot azzá ami, a tanácsadó szakma szakavatott képviselőjévé.
Haszontalan innováció
A novemberi MLBKT kongresszus innováció szekciójának vezetője voltam, és talán az egész kongresszus egyik legjobb előadását a DHL informatikai igazgatójától hallottam.
Mint logisztikai szolgáltató, a mélyhűtött raktárukban hangvezérelt kiszedési (voice-picking) rendszert kívántak bevezetni. Felkészülten láttak neki a feladatnak, tesztelték, hogy vajon hatékony-e a rendszer, jobb-e, mint a hagyományos, de már számítógépesített kiszedés. Központi kérdésük - nagyon helyesen - a megtérülés körül forgott. Azaz csak akkor érdemes bevezetni a rendszert, ha a költség-haszon elemzés szaldója pozitív.
Alaposan felépítettek egy tesztkörnyezetet, és vizsgálták a rendszer hatékonyságát. Megdöbbentő módon nem érték el a régi rendszer kiszedési hatékonyságát. Az okok, azt hiszem kifejezetten érdekesek.
Először is a betanítási nehézségek viszonylag jelentősek voltak, a különböző dolgozók beszédsebességének, beszédstílusának felismerése nem volt egyszerű feladat, valamint a dolgozók reakciósebessége is szélsőségesen eltérő volt. A hosszabb tesztben bekövetkező átmeneti javulás után a rendszer hatékonysága ismét csökkent.
És, hogy mi fúr meg egy technológiát? Erre a legjobb példát maga az előadó szolgáltatta. A szakemberek azt gondolták, hogy mínusz 28 fokban, - tudniillik, ennyi van a mélyhűtött raktárban – a dolgozók a kezüket védő nagy bundakesztyűben viszonylag nehézkesen tudnak eszközöket kezelni, legyen szó akár egy PDA-ról vagy akár ceruzáról és papírról. Olyannyira így gondolták, hogy ez volt a legfőbb mozgatórugója a hangvezérelt kiszedés bevezetésének. De a természeti törvények érdekes mellékhatásaira és az emberi leleményességre nem gondoltak: -28 fokon a bundakesztyű külső része csontkeménnyé fagy, és a kesztyű végén a varrásnál olyan kis élek, tüskék képződnek, amellyel, mint valamiféle tollal könnyedén tudja a dolgozó a hagyományos rendszer PDA érintőképernyőjét kezelni. Ki gondolta volna? Mennyi fejtörést okozott, mire erre rájöttek? Egy apró természeti jelenségnek milyen érdekes hatása van a technológia megtérülésére?
A DHL-nél nem adták fel, tovább kísérleteznek vele. Számomra az előadás legfontosabb üzenete az volt, hogy légy extrém módon körültekintő, amikor egy technológiai fejlesztésbe/bevezetésébe kezdesz. A költség-haszon elemzés lebegjen a szemed előtt, de bizonyos esetekben nem spórolhatod meg a tesztet, hiszen csak így derülnek ki olyan érdekes mellékjelenségek, mint az előbbi példánkban is. A puding próbája az evés!
Az eset másik tanulsága, hogy az átállási költségek nem standardizálhatók, minden egyes esetben elemi folyamatokat kell testre szabni. A voice picking-nél legalábbis feltétlenül.
Tetszett ez az írás? Ha még több ilyet szeretnél olvasni, jelentkezz ingyenes online tréningünkre, a Logisztikai Cégdiétára!
Csak egyetérteni tudok a teszelés jelentőségével.
Velem is megtörtént hasonló eset. Annak érdekében, hogy a vállalatcsoportnál, melynél dolgozom a szállítási feladatok adminisztrációját lecsökkentsem kidolgoztam egy elektronikus menetlevél készítő és feldolgozóm rendszert. Ehhez hasonló sok működik más terítőfuvarozást végző iparágban, az inverz logisztikai szakmában az elsők között van.
Nos, a bevezetést a cégcsoport egyik kis vállalatánál kezdtük meg. A kezdeti technikai problémák kiküszöbölése után teljes mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. De mik voltak ezek a kezdeti tedhnikai problémák?
Nem voltak elég nagyok a jelek az érintőképernyőn. Az informatikusok irodai környezetre, fimon kezű emberek számára az adatgyűjtő ceruzájának használatát feltételezve alakították ki a képernyő terveket. Ez a rázkódó gépkocsiban életszerűen nem kezelhető.
Sor került még a mindennapi használat során a kapott feladatok listázásának finomítására is. Az első változatban csak partner névre és kódra lehetett sorba rendezni. Mint kiderült szükséges településenként, azon belül utcánkénti sorba rendezésre is, hiszen ezzel a gépjárművezető sokkal hetékonyabban tudja csoportosítani az elvpgzendő feladatokat.
Megkezdődött hát a teljes vállalatcsoportnál történő bevezetés. Kiderült, hogy a rendszer kiválóan alkalmas egy jogi személy kiszolgálására. Meg ki kellett hát alakítani a többvállalatos modellt.
Társaságunk - hulladékgazdálkodással foglalkozó csoport - számos esetben a tervezettől, vagy a megrendelésben megadottól akár 30 %-kal eltérő mennyiségű anyagot kell, hogy elszállítson egy-egy ügyfelétől, ezért a szállítólevélen a tényleges teljesítést (többlethullaédk) is fel kell tudni vezetni mégpedig akár más mértékegységben is, mint a szállítólevélen szereplő adott daradszámú és űrméretű hulladékgyűjtő edény. Ha pedig felvezettük, a rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy ezt az ügyfél számlmázási alapnaplójába egyszerűen egy ellenőrzés után automatikusan lehessen rögzíteni. Miután ezt a második vállalatnál történő végleges bevezetés előtt végig tudtuk gondolni módunk volt komoly gazdasági kár, vagy akár adatvesztés nélül még a tesztüzemben elhárítani minden problémát.
Sárvári Endre
Kedves Endre!
A többi blogolvasó nevében is köszönöm, hogy megosztottad tapasztalataid velünk.
Nagyon hasznos volt olvasni!
Új hozzászólás beküldése