Egy outsourcing felmérés margójára

A napokban jelent meg a KPMG nagyon friss, 2009-es felmérése a hazai logisztikai outsourcing helyzetéről. Engedjétek meg, hogy röviden ismertessem a főbb megállapításokat, néhány érdekességet kiemelve.

Nem meglepő, maximum szakmailag csalódást keltő, hogy a kiszervezések elsődleges célja még mindig a költségcsökkentés. Második célként a nagyobb rugalmasságot, harmadikként a magasabb kiszolgálási színvonalat jelölték meg. A logisztika alatt ma Magyarországon a döntően a fuvarozást értik. A kiszervezett tevékenységek közül a belföldi és a nemzetközi fuvarozás áll az első helyen, 80% fölötti aránnyal, ezt követi a raktározás. A magyar logisztikai outsourcing piac tehát érett, a kiszervezettség foka is megfelel a nemzetközi átlagnak, és kialakult a kínálati piac. A jövőre vonatkozóan az is látható, hogy jelentős kiszervezési hullám már nem várható - hiszen a legtöbb cég, aki szerette volna, már kiszervezte a logisztikáját. Több tipptanulmányunkban is foglalkozunk logisztikai szolgáltatók kiválasztásával, a mostani felmérés megerősíti az azokban elmondottakat. A szolgáltatóktól elvárt három legfontosabb tulajdonság: a megbízhatóság, a vevői igények gyors és hatékony kielégítése, illetve harmadikként a magas szintű vevőkiszolgálás.

Azaz van jó hír, egyértelműen minőség irányába történő elmozdulást tapasztalhatunk 2003-hoz, az előző hasonló hazai felmérés időpontjához képest. Ugyanakkor lássuk be: ez az eredmény némiképp ellentmondásos – hiszen legfőbb célként a cégek a költségcsökkentést várják el, de emellett megbízhatónak, rugalmasnak és magas szintű szolgáltatást nyújtónak kell lenni. Az első blogbejegyzésem éppen erről szólt: Olcsón, gyorsan, jót! A piacon az elvárás, hogy ennek a háromnak egyszerre kell teljesülnie. És ha kettő teljesül, azt gondolom a harmadik is teljesülhet. Ezt az elvárást erősíti meg ez a 2009-es felmérés.

Szintén hangsúlyozzuk néhány tipptanulmányunkban, hogy fontos, hogy jól szerződjünk. Kiemelkedő megállapítása a felmérésnek, hogy határozott idejű szerződések köttetnek, amelyek egyre rövidülnek, most már csak 2 és fél év az átlagos futamideje ezeknek a szolgáltatói szerződéseknek. Ezek a szerződések jellemzően - több mint 80%-ban - a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást is tartalmaznak. Tehát kezdenek hasonlítani egy SLA-ra (Service Level Agreement) - de csak kezdenek, és ez számomra nem meggyőző: a cégek 20 százaléka még mindig nem szabályozza a szolgáltatási színvonalat! A szerződésekben leggyakrabban alkalmazott szankció továbbra is a kötbér és a szerződés felbontásának lehetősége, ugyanakkor érdekes, és szerintem helytelen, hogy a szolgáltatói díj visszatérítés a harmadik helyre szorult, mert sokan nem tartják elég hatékonynak. Tapasztalatunk szerint a bonus-malus rendszerek a leginkább hatékonyak a szolgáltatói szerződések betartatásában.

Miként számolnak el a partnerek egymás között? Döntő többségben a tevékenység alapú költségszámítás a jellemző, az "open book" rendszerek még csak 17 százalékban képviseltetik magukat. Azt gondolom, hogy ebben elmozdulás lesz az elkövetkezendő években. Az szintén sajátos, és úgy gondolom, hogy nem teljesen érett megbízói gyakorlatra vall, hogy a cégek döntő többsége a logisztika területén 3-10 partnerrel áll kapcsolatban (sőt, a cégek 22 százaléka több mint 10 partnerrel működik együtt), nagyon kevés cég az, aki csak 2 vagy 3 outsourcing partnerrel látja el az összes kiszervezett logisztikai feladatát. Feltétlenül azt gondolom, hogy ebben konszolidációra van szükség, egyrészt a mérethatékonyság elérése érdekében, másrészt a koordinációs költségek csökkentése miatt. Hiszen több partner esetén nem érvényesülhetnek azok a mennyiségi kedvezmények, amelyet néhány partnernél el tudnánk érni; és több alvállalkozóval "macerásabb", drágább kapcsolatot tartani. Így tehát én azt várom - egyben azt tanácsolom – hogy ott, ahol sok alvállalkozóval dolgoznak konszolidálni kell ezen szolgáltatókat. Hogy miért alkalmaz számos cég 10 vagy még ennél is alvállalkozót? A felmérés sorai közt olvasva erre a magyarázat az, hogy egyre több menedzser foglalkozik kockázattal – nagyon helyesen, és a legnagyobb kockázati tényezőnek a logisztikai szolgáltató nem megfelelő teljesítését tartják. Mi is azt gondoljuk, hogy érdemes ezért 2-3 partnerrel kapcsolatot tartani. De semmiképpen sem öttel, vagy tízzel.

És igen, mérünk! Talán néhányan emlékeztek, ez a másik vesszőparipám. Több tipptanulmányom ezzel foglalkozik, nevezetesen, hogy "Semmilyen szél nem jó annak, aki nem tudja milyen kikötőbe tart", azaz mérni kell a teljesítményeket. A logisztikai szolgáltatók teljesítményét meg különösen. A felmérésből azt látszik, hogy bővült az eszköztár, több módon mérnek, és a legtöbb cég mér. Meghatározó mutató az on-time-delivery, vagyis az időben pontos kiszállítások aránya. De nézzük mik a jellemző mérőszámok a kiszervezett logisztikában:

1. Időben pontos kiszállítások aránya (On-time delivery) (87%)

2. Sérülések száma/értéke (70%)

3. Áruátvétel időbenisége (63%)

4. Szállítási költségek mértéke (60%)

5. Raktározási költségek (50%)

6. Mennyiségi teljesítési ráta (Volume fill rate) (50%)

7. Rendelés teljesítési ráta (Order fill rate) (50%)

Hogy a megbízók mennyire elégedettek, arról egyértelmű kép rajzolódott ki a felmérésből: a legtöbben elérik a stratégiai célokat, az elvárásaik teljesülnek, és elégedettek a partnereikkel. Úgyhogy valóban kezd megérni a piac, a logisztikai szolgáltatók is nyújtják azt, amit várnak tőlük, az összes válaszadó háromnegyede summa summarum elégedett az outsourcinggal. És, ami a legfontosabb, nem kívánják visszaszervezni a tevékenységeket.

Akik eddig nem szervezték volna ki a logisztikai tevékenységeiket, és kiszervezésen gondolkodnak, azoknak a jó hír, hogy valóban érett, döntően kínálati piac van. Olvassátok el a vonatkozó, kivétel nélkül ingyenes tipptanulmányainkat, hogyan érdemes az outsourcingnak nekilátni. Azok, akik már kiszervezték valamilyen tevékenységüket, szintén egyértelmű tanulságot olvashatnak ki a felmérésből: érdemes átgondolni, racionalizálni a logisztikai szolgáltatóval a kapcsolatukat. Úgy értem, hogy legalább a következőkre odafigyelve lehet még min javítani:

• A logisztikai szolgáltatók számát 2-5 között célszerű tartani.

• A szolgáltatási színvonalat egyértelműen és részletesen meg kell határozni, majd ennek megfelelően mérni és ösztönző–szankcionáló rendszerekkel betartatni.

Sok sikert kívánok!

Tetszett ez az írás? Ha még több ilyet szeretnél olvasni, jelentkezz ingyenes online tréningünkre, a Logisztikai Cégdiétára!