Do-It-Yourself beszerzési politika ésszerűsítés

Elindult a már régóta áhított szemléletváltás a készletgazdálkodásban. Most már biztos, hogy így van. Az elmúlt két hétben több vezetőtől és cég tulajdonostól is azt hallottam, hogy itt az ideje a készletek optimalizálásának. Ugyanis a tőke költsége... Tényezővé vált. Kezdi észrevenni az üzleti világ, hogy ebben komoly megtakarítások vannak.

Nézzük mennyi. Egy olyan cégnél, ahol 600 millió és 1 milliárd közötti készletet tárolnak, és komolyabb készletracionalizálást nem hajtottak végre, 5%-os készletcsökkenés biztosan prognosztizálható. Ez egy tapasztalati érték, szakszerű racionalizálás során 10% is hozható, ezért az 5%-ot bátran és látatlanban tudom vállalni. Ez tehát 30 és 50 millió közötti egyszeri tőke felszabadulást jelent, illetve ennek folyamatos kamat költség megtakarítását, ami nagyjából évi 1,5-2 millió és 2,5-3 millió forint közötti érték. Logisztikai szolgáltatónál történő bértárolás esetén pedig ez további komoly megtakarítást jelent.

Látható tehát, hogy ezzel a területtel érdemes foglalkozni. De vajon mit tehetsz, ha javítani szeretnél a készletgazdálkodáson?

Az első és legfontosabb lépés, amit mindenképpen elvégezhetsz, hogy megvizsgálod a készleteket, cikkenként. Persze sok ezer cikknél ez nem kis feladat, ezért érdemes az „A” kategóriás cikkekkel kezdeni, ebből lesz néhány 10, esetenként nagyjából 100 féle.

Szakszerű módszertan hiányában, a legjobb amit tehetsz, hogy vizualizálod a készletgörbéket. Ehhez mindössze egy Excelre van szükséged és az elmúlt év, vagy elmúlt 12 hónap napi nyitó, vagy záró készleteire.

Ábrázold tehát ezeket a napi nyitó, vagy záró készleteket. Ilyeneket fogsz kapni:

Ez egy egészen jó készletezési politikát mutató görbe. Ha minden cikked ilyen, akkor valószínűleg egy mélyreható optimalizálással is csak maximum az 5%-ot érheted el (nézd az időszak elején és végén lévő magasabb készletet...).

Ha ilyesmi, fenti képet mutató görbéket is kapsz, akkor biztosan gyanakodhatsz arra, hogy rossz a beszerzők minimális készlet politikája. Ugyanis, ahogy látszik folyamatosan, ütemesen olyan beszerzéseket indítottak, amelyekre a magas készlet miatt még nem volt szükség. Ez okozza a fenti készletgörbe hullámzását. Hiába fogyott el a beszerzett mennyiség néhány hónap múlva egy vállalható szintre, azonban az időszak eleji értelmetlen betárolások szükségtelen plusz költséget jelentettek.

A fentihez hasonló készletgörbék pedig rossz rendelésütemezésről tanúskodnak. Gondold végig, ha az évben csak mindössze dupla annyiszor, fele akkora mennyiséget rendelt volna a beszerző, akkor drasztikusan alacsonyabb átlagkészlettel lehetett volna dolgozni egész évben.

Természetesen a fenti görbék megítéléséhez ismerni kell a beszállítói megállapodásokat, beszállítói kapcsolatban lévő szokásjogokat is. Ezek ismeretében tudsz majd pontos képet kapni a miértekről:

• Miért kellett akkor is rendelni a beszállítótól, amikor még jócskán volt készleten áru, és aztán miért kellett megint és megint rárendelni...?

• Miért kellett egyszerre ekkora mennyiséget rendelni, így 4 hónap alatt tudtuk csak kiforgatni a berendelt készletet?

Lépd meg ezt a nagyon egyszerű lépést és elemzed ki a készletgörbéket! Nagyon sokat fog adni ez a minimális lépés is!

Tetszett ez az írás? Ha még több ilyet szeretnél olvasni, jelentkezz ingyenes online tréningünkre, a Logisztikai Cégdiétára!