Átépítették a helyi közértet

Új év, új közért - az új év alkalmából egy gyakorlati eseten keresztül szeretném megmutatni a logisztikai átalakítások buktatóit.

Mikor beléptem az átépített közértbe hirtelen azt sem tudtam, hogy hol vagyok, kellett legalább egy perc, amíg föleszméltem a meglepetésből, és tudtam, hogy merre induljak az üzleten belül. De az egyébként szokásos élelmiszerek szokásos úton történő kigyűjtése nem ment olyan flottul, mint ahogy szokott. Egyre újabb és újabb ingerek értek, sok mindent megváltoztattak az eladótérben. Volt viszont valami, ami csak nem akart feltűnni: éreztem, hogy a nagy meglepetést nem az apró, könnyen felismerhető átépítésektől kaptam, hanem valamitől, ami sokkal drasztikusabb változtatás volt. Nem tudtam kitalálni mi történt. Annyit éreztem csak, hogy mintha most nagyobb lenne a belmagasság. Ez egyébként határozottan kellemesebb érzés volt. Otthonossá, hívogatóbbá vált az eladótér, és mintha világosabb is lett volna, de a lámpákat nem cserélték le. Egyszóval jól sikerült az átépítés, jobb közérzetet biztosított mint a korábbi berendezés. Vettem is a bátorságot és a sajtos pultnál lévő hölgynek meg is jegyeztem, hogy tetszik a berendezés és megkérdeztem, hogy miért érzem tágasabbnak, világosabbnak az eladóteret? Azt mondta, hogy keskenyebbek lettek a polcok és alacsonyabbak. Korábban a felső polcokat raktárként használták, ezt most megszüntették. Ez felvetett bennem egy-két logisztikai összefüggést és folytattam a beszélgetést.

- Akkor most kevesebb árut tudnak elhelyezni az eladótérben?

- Igen, jóval kevesebbet, csak így lehetett tágasabbá tenni a folyosókat.

- De akkor gondolom sűrűbben kell a polcok feltöltését megoldani. Ez sok plusz munkát jelent?

- Nagyon. A létszám ugyanakkora maradt, de a feladatok száma megnőtt. Nehezen bírjuk.

- És a raktárban elférnek? Gondolom eddig is kihasználták a raktárat amellett, hogy az eladótérben is tároltak árut. Így, hogy kisebb a hely, sűrűbben kell beszállítani?

- Nagyon szűkösen vagyunk és fel kellett sűríteni a beszállítást. Ez is többlet munka, mert többször kell lerakodni, átvenni az árut.

Eddig a történet.

Valóban az üzleteknek arra kell törekedniük, hogy az eladótereket lehetőség szerint arra használják, ami a funkciójuk: hívogassák a vevőt és kényelmes, kellemes környezetet biztosítsanak a vásárláshoz. Egy raktár legfeljebb a szakembereknek lehet kellemes környezet, de a mindennapi vásárlóknak aligha. Az üzleteknek - ha még nem tették - szembe kell nézniük azzal, hogy akár a zsúfolt belső városrészeken, akár vidéken, el kell választaniuk az eladóteret a raktártól. Ez az elválasztás pedig komoly kihívást jelenthet logisztikai szempontból a szolgáltatási színvonal megtartása mellett.

A történet apropóján álljon itt egy rövid összefoglalás, hogy mit kell tennie annak, aki hasonló átépítést tervez az üzleteiben:

A raktár

• Ki kell számolni az egyes árusított termékek átlagkészletét, hogy tudjuk, az átépítést megelőző gyakorlat alapján mekkora raktárkapacitásra lenne szükségünk.

• Le kell vonni a teljes átépítés előtti raktárkapacitásból az eladótérben megszüntetett tárolóhelyeket, hogy megkapjuk a jövőbeni raktárkapacitást, így most már tudjuk, hogy bele fogunk-e férni a raktárba az új helyzetben, vagy sem.

• Át kell tekinteni a készlet állományt elfekvő készletet keresve, majd meg kell szüntetni az elfekvő készleteket selejtezéssel, kiárusítással, vagy a központba visszaszállítással. Annak érdekében, hogy a csökkentett raktárkapacitás elegendő lehessen az új helyzetben.

• Meg kell vizsgálni, hogy a raktár elegendő kapacitással bír-e. Ha nem, akkor csökkenteni kell az egyes árucikkekből tárolandó mennyiséget.

• Ki kell számolni a raktárban tárolt áruk forgási sebességét, hogy megállapítsuk, milyen sűrűn kell utántölteni a raktárat beszállításokkal.

• Ellenőrizni kell, hogy az egyes beszállítók meg tudják-e valósítani, illetve számunkra gazdaságos-e az egyes áruk esetében a sűrített beszállítás.

• Ha nem gazdaságos, vagy nem lehetséges bizonyos termékeknél, akkor ezeknél a termékeknél a lehetséges és gazdaságos utánpótlási gyakoriságra meg kell határozni a szükséges készletet és ezzel egyidőben azoknál a termékeknél, amelyeknél tovább csökkenthető a tárolandó készlet, csökkenteni kell, hogy a raktárkapacitásba beleférjünk.

• Át kell gondolni, hogy a megnövekedett gyakoriságú beszállításból eredő többlet munka elvégezhető-e a rendelkezésre álló dolgozói állománnyal. Figyelembe véve, hogy az eladótéren történt változtatások is többlet munkával járhatnak.

Az eladótér

A fenti műveleteket el kell végezni az eladótérre is. Ugyanis az eladótéren értelemszerűen más a termékek átlagkészlete, a forgási sebesség, és eltérő az eladótéri utántöltési idő is. Az eladótér és a raktár között a közelség miatt azonban gyakorlatilag just in time filozófia is alkalmazható. Tehát a polcokra kihelyezett, vagy inkább kihelyezhető mennyiségek alapján meg kell becsülni az utánpótlási gyakoriságot, és ki kell számolni, hogy teljesíthető-e a feladat azzal a létszámmal, amivel a korábbi rendszer üzemelt.

Talán érezhető, hogy egy ilyen arculati váltás, átépítés komoly logisztikai előkészítőmunkát kíván meg, ha a változás után is biztosítani akarjuk a vevőkiszolgálási színvonalat. Gondolom, mindenkinek az a célja, hogy fenntartsa a magas kiszolgálást, úgyhogy az az üzenetem, hogy az eladóteret nem csak marketing eszköznek, hanem logisztikai területnek is kell tekinteni. Ha így teszel, akkor biztosítható a sikeres átállás!

Jó tervezgetést kívánok erre az évre, és remélem, hogy senkit nem ijesztettem el, mert én is jobban szeretem a tágas, világos eladótereket!

Tetszett ez az írás? Ha még több ilyet szeretnél olvasni, jelentkezz ingyenes online tréningünkre, a Logisztikai Cégdiétára!