A készletet nem csökkenteni kell, hanem optimalizálni - válasz a kérdésekre

Először is köszönöm Tibornak és Tamásnak, hogy hozzászóltak az előző bejegyzéshez! Mindkét felvetett dolog nagyon is életszerű, és kihívást is jelent egy készletoptimalizáló algoritmusnak, de képes a kezelésükre, mindjárt leírom, hogyan.

Előtte, azért még belekiáltanék a sötétbe, hogy hahó, hol vagytok Többiek? Nálatok tényleg jól működik a készletgazdálkodás, vagy olyan jól megy az üzlet, hogy belefér egy kis hatékonytalanság?

Ok, lássunk egy-két segítő kérdést, azoknak, akik biztosak a dolgukban:

• Meghatároztok cikkenként minimumkészletet?

• Milyen sűrűn számoljátok újra a minimumkészleteket?

• Alkalmaztok külön biztonsági készletet és jelentésköteles készletszintet?

• Milyen készletstratégiát alkalmaztok, és ezt milyen gyakran bíráljátok fölül?

Aki még mindig biztos benne, hogy a készletgazdálkodásában nincs értelme csomót keresni, annak őszintén gratulálok, mert komoly eredményei vannak!

A többieket szeretettel várom a következő néhány sor elolvasására!

Mennyünk végig tételesen az előző bejegyzésen és a hozzászólásokban felvetett kérdéseken.

13 ezer árucikk - azaz nagyon sok

A készletoptimalizáló módszerek alkalmazása elsőre ránézésre szokatlanul akkurátus tervezést jelentenek, ami nagy szortiment esetén tényleg komoly problémát jelenthet. Azonban a jó módszerek esetében automatikus tervezésről van szó. Tehát nem kell minden árucikket - mondjuk - heti szinten kézzel megtervezni, ezt egy automatizmus végzi el. Kézi tervezésre, vagy beavatkozásra csak azoknál a termékeknél van szükség, amelyeknél valamilyen szokatlan dolgot várunk, vagy szúrópróbaszerűen ellenőrizni akarjuk az automatizmus működését.

3 kamionra 10% kedvezmény - azaz mennyiségfüggő bónusz

Ez egy klasszikus helyzet. Az algoritmus ezt a beépített ún. költségminimalizáláson keresztül kezeli. A 3 kamion árut egyrészt ki kell fizetni, még ha 10%-os kedvezményű, akkor is, és aztán ralatíve hosszú ideig tárolni kell a raktárban. Ezeknek költsége van: egyrészt banki költség a nagyobb tétel áráért, másrészt raktározási költség. Ezen kívül figyelembe kell venni, hogy értékesíthető-e a keresletterv alapján a 3 kamionnyi mennyiség a szavatossági időn belül listaáron. Ezek az információk, mind mind adatok, ezáltal beépíthetők. Kalkulálható tehát, hogy mi eredményez alacsonyabb költséget: 3 kamion egyszeri megrendelése, egyszeri szállítása, hosszabb idejű tárolása, majd a közelgő szavatossági idővel a kedvezményes ár általi bevétel kiesés, mint költség, vagy ugyanennek a megnnyiségnek a beszerzése 100%-os áron, több megrendeléssel, ezáltal várhatóan nagyobb szállítási költségen, viszont alacsonyabb banki költséggel, és listáron értékesítés miatt fajlagosan nagyobb árbevétellel. A képletet mellőzöm, de így már - azt gondolom - érthető, hogy mindez egy matematikai probléma, ami megoldható.

Kedvezmény csak egész raklapos rendelésnél

Ez a kritérium nagyon hasonlít az előzőhöz. A különbség az, hogy itt arra kell figyelni, hogy 17 db-ot ne rendeljünk, ha 10 db van egy raklapon, illetve csak abban az esetben tegyük ezt meg, ha annyira lassan forog ez a termék, és olyan nagy az ára, hogy többe kerül a plusz három darab beszerzése, tárolása, mint a rajtuk realizálható kedvezmény. Az algoritmus iteratív módon tervez, ami azt jelenti, hogy az optimális 17 darabos megrendelés környezetében ellenőrzi, hogy a beállított kedvezmények érvényesítése egyenként eredményez-e kisebb összköltséget, vagy nem. Ha kedvezőbb a 20 db rendelése, akkor ezt a javaslatot kapjuk, ha nem éri meg a kedvezmény, akkor pedig a 17 db-ot fogja adni. És ilyen esetben előfordulhat, hogy azt a választ kapjuk, rendeljünk most 10-et és jövő héten megint 10-et, mert a szállítási költség, amivel az algoritmus is számol, alacsony, így a kétszer 10 db megrendelése a legkedvezőbb. Tehát kisebb rendelési mennyiség és sűrűbb beszállítást javasol majd ilyen esetben.

Termékenként több beszállító

Azt hiszem, ez az egyik legkézenfekvőbb segítség, amit az automatizmus adni tud. Látható, hogy minden cikk készlettervezése komplex és sok számítást igénylő feladat, ha optimumközeli eredménnyel szeretnénk dolgozni. Nem várható el, hogy manuálisan ilyen számításokat végezzenek el a munkatársak heti, napi szinten. Ehhez a minőséghez algoritmusra van szükség, ami automatikusan tervez. Ekkor viszont magától értetődik, hogy minden egyes tervezés esetén, minden cikkhez beszállítónként is elvégezhető az optimalizáció, amely eredmények közül böngészhetünk manuálisan is, de automatikusan is képezhető az eredmény: melyik beszállítótól, mennyit rendeljünk.

Gyűjtőcsomagolás, mint rendelési mennyiség - azaz a rendelési batch

Ez egy gyakori kritérium, amit az algoritmus úgyanúgy kezel, mint az egész és tört számokat. Mintahogy nyilván nem létezik 15,333 db csapágy, úgyanúgy beállítható, hogy 5 db-onként lehet csak rendelni, így az algoritmus számára nem fog létezni 17 db csapágy sem, csak 5, 10, 15, 20 stb. Ez is pipa.

A szállítási idő és a szállítás gyakorisága - a rendelési időköz

Feljebb említettem, hogy a beszerzéssel kapcsolatos költségek minimalizálása a készletoptimalizáló módszerek egyik célja. Ez azt jelenti, hogy egy beszerzési javaslat esetén összeaadja, a beszerzés költségét, a szállítás költségét és a jövőbeni raktározás költségét különböző mennyiségek és különböző gyakoriságú rendelések esetén. A cél pedig, az, hogy a legalacsonyabb összköltségű változat találjuk meg. Tehát magas szállítási költségek esetén kalkulálható olyan beszerzései javaslat is, amelyben a jelenleginél akár magasabb készletszintet érünk el, viszont a ritkított beszállítások miatt alacsonyabb költségű rendszert hozunk létre. Tehát a rendelési mennyiség optimalizálása nem öncélú, hanem az pontosan egyenrangú paraméter a rendelések gyakoriságával. Ezáltal nem várható, hogy napi szintű rendelést és alacsony rendelési mennyiséget ír elő a készletoptimalizáló algoritmus.

Hektikus szállítási idő - azaz a szállítási idő szórása

Megkülönböztetünk két alapvető funkcionális készletet, készletszintet.

1. Biztonsági készlet

2. Jelentésköteles készletszint

E kettő összege a minimum készlet. A jelentésköteles készletszint az a mennyiség, ami a várható kereslet alapján a szállítási idő alatt értékesítésre kerül. Tehát ennek a funkciója, hogy fedezzük a szállítási idő alatti keresletet. A biztonsági készleté pedig az a funkció, amely stabilitást ad a készletezési rendszernek és fedezi nem csak a keresleti tervek bizonytalanságait, hanem a várható szállítási idő bizonytalanságát is. Abban az esetben, ha a szállítási idő az elvártnál nagyobb, késik a szállítmány, hosszabb időszakot kell a raktárban még bent lévő készlettel fedezni. Erre való a biztonsági készlet, ami tulajdonképpen, egy elméleti készletoptimumot növelő olyan gyakorlati plusz készlet, ami stabillá teszi a készletezési rendszert. Az elmúlt időszakok szállítási időinek ismeretében ez a probléma tehát kezelhető.

Tibor kérdése - a beszállítási és raktározási költség optimuma

Az alkalmazott algoritmusok az egyes költségeket, ahogy fent is már említettem nem egyenként minimalizálják, hanem a költségek összegét, tehát az összes költség minimumát keresi: a készlet költségét együtt, a beszerzés (beszállítás) költségével, a raktározás költségével és még az esetleges hiány költségével.

Tamás kérdése - a szezonalitásról

Itt - szerintem - egy határterületről van szó. A készletoptimalizálás többek között a keresleti tervek alapján dolgozik. Közel jó keresleti tervekből jó készletgazdálkodás nevelhető ki. Természetesen, ha nem tudjuk megbecsülni, hogy hány darabot, hány litert fogunk értékesíteni a következő időszakban, akkor nagyon nehéz, sőt, inkább lehetetlen jó készeltgazdálkodást folytatni. Egész pontosan arra ne várjunk, hogy alacsony készleteink lesznek, mert a nagy bizonytalanság, magas biztonsági készletet fog eredményezni. Tehát amennyiben a kereslettervezés le tudja kezelni a szezonokat, akkor a készletgazdákodás is megteszi. Ellenkező esetben nem, de ez nem készletgazdálkodási probléma. A válaszom tehát az, hogy a készeltgazdálkodás a kereslettervezésen keresztül tudja kezelni a szezonalitásokat.

Folytassuk a hozzászólásokban, biztos vagyok benne, hogy számos keresztkérdést tudtok feltenni, így azt gondolom, hogy van értelme folytatni.

És mindenkinek azt üzenem, hogy ne féljen hozzányúlni a készletgazdálkodásához, vagy legalábbis ne féljen megismerni azt. Ez nem egy fekete doboz, amit még a cégnél dolgozó elődök valamikor kitaláltak, és az úgy jó! Ez egy olyan rendszer, ami a cég folyamatosan változó környezetében kell, hogy jól működjön, ami folyamatos változásra kényszeríti a készletgazdálkodást is. Aki nem számítja újra az alkalmazott minimum készleteket, rendelési időket, mennyiségeket, maximum készleteket, az homokba dugja a fejét!

Elő az ásóval, ássátok ki a fejeteket a homokból!

Tetszett ez az írás? Ha még több ilyet szeretnél olvasni, jelentkezz ingyenes online tréningünkre, a Logisztikai Cégdiétára!